21/2009 rendelete a helyi adókról

Kápolnásnyék Község

Önkormányzat Képviselő-testülete

21/2009.(XII.16.) rendelete a helyi adókról

 

 

Káplnásnyék Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdése, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. 1.§. (1) bekezdése és a 6.§-ban foglalt felhatalmazás alapján a helyi adók megállapítására a következő rendeletet alkotja.
 

 

I. fejezet

Építménvadó

 

1.§./1/ Adóköteles a Kápolnásnyék község kül- és belterületén lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /továbbiakban: építmény./

 

/2/ Az egyéb építményt hordozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan esetén az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

 

/3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

 

2.§./1/ Adófizetésre kötelezett /adóalany/ építményadó tekintetében:

 

a.) magánszemély,

 

b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

 

c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

 

/2/ Adómentes: a Htv. 3. §. (2.) bekezdésében foglaltak szerint.

 

/3/ Adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalany. /A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos/.

 

/4/ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

 

/5/ Társasház -garázs és üdülő,- esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

 

3.§. Mentes az adó alól:

a.) a szükséglakás,

b.) gyógy-vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepüléseken fekvő komfort nélküli lakásból 100m2,

c.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, ill. a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

d.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,

e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pld. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló) felvéve, hogy az épület az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

 

4.§ /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

 

/2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

 

/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

 

5.§. Az adó alapja:

Az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete­

 

6.§. Az adó mértéke: 300,- Ft./m2./év.

 

II. fejezet

Kommunális jellegű adók

 

Magánszemélvek kommunális adója

 

7.§. /1/ a Htv. 24. §-ában foglaltak alapján:” A kommunális adókötelezettség terheli a 12. §-ban, valamint a 18. §.-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.”

 

/2/ Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 4.§-ban foglaltak az irányadók.

 

8.§./1/ A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakás bérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

 

/2/ A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

 

9.§. Az adó mértéke:

 

A Htv.11.§-ban meghatározott adótárgyanként – kivéve a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, a Htv.17.§-ban meghatározott adótárgyanként (beépítetlen terület), illetőleg lakásbérleti jogonként egységesen 6.000,- Ft/év.

 

10.§. /1/ Mentes a fizetendő kommunális adó alól az a magánszemély:

 

a.) aki rendszeres szociális segélyben részesül,

 

b.) aki saját háztartásban három, vagy annál több kiskorú gyermeket nevel,

 

c.) 70. életévét betöltött nyugdíjas,

 

d.) aki nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és az egy főre jutó nettó

jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, egyedül

élő nyugdíjas esetén a nyugdíjminimum kétszeresét.

 

/2/ 50 % adókedvezmény jár annak, aki:

 

a.) nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és a 70. életévét még            nem töltötte be,

 

b.) egyedülálló és saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel

 

11.§. /1/ Az adómentesség kedvezmény az /1/ és /2/ bekezdés esetén az arra alapot adó tény bekövetkezését, illetve megszűnését követő év első napján keletkezik, illetve szűnik meg.

 

/2/ Az /1/ bekezdésben említett körülményt a jogosultnak kell haladéktalanul az adóhatósághoz bejelentenie. Nincs szükség a bejelentésre, ha a mentesség, illetve kedvezményre jogosító tényről Kápolnásnyék Község Önkormányzatának hatósága döntött.

 

12.§. A mentesség feltételiről a körjegyző saját hatáskörében dönt.

 

 

Vállalkozók kommunális adója

 

13.§./1/ Az adókötelezettség a nem kápolnásnyéki székhelyű, de kápolnásnyéki telephelyű, rész1egű vállalkozóra is kiterjed.

 

14.§./1/ Az adó alanya a vállalkozó.

 

/2/ Vállalkozó: adóalany az, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja,

c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll,

d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll.

 

15.§. Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.

 

16.§. Az adó évi mértéke a 15.§-ban meghatározott létszámra vetítve 2.000,- Ft/fő.

 

17.§. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni.

 

III. fejezet

Helyi iparűzési adó

 

18.§. /l/ Adóköteles a Kápolnásnyék önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenység továbbiakban: iparűzési tevékenység/.

 

/2/ Az adó alanya a vállalkozó.

 

/3/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékes­ségi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén /telephelyén/ kívül folytatja.

 

/4/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, ha

ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezik a vállalkozó.

a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b./ építőipari tevékenységet folytat, ill. természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan, vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

c./ bármely – az a./ és b./ pontba nem sorolható – tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

 

19.§. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

 

20.§. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a

tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

 

/2/ Ideiglenes /alka1mi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

 

21.§. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített

termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységéből származik.

 

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű

iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább

jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. mellékletében meghatározottak szerint

megosztania.

 

/3/ A 21.§. /1./ bekezdésétől eltérően a Htv. 39./A. §.(1) bekezdése és a 39/B.§.(1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az ott meghatározott esetekben.

 

22.§./1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 1,9 százalék.

 

/2./ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

 

a.) a Htv. 37.§. /2./ bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység – végzés – után naptári naponként 1.000 Ft.

b.) a Htv. 37.§. /2./ bekezdésének b./ és c./ pontja szerinti tevékenység – végzés – után naptári naponként 2.500 Ft.

 

IV. fejezet

Záró rendelkezések

 

 

23.§. A helyi adó kizárólag Kápolnásnyék Község Önkormányzatának bevételét képezi, tőle el nem vonható.

 

24.§. Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testülete a tárgyévet megelőző évben beszedett adók összegéről és felhasználásáról a költségvetési beszámoló részeként közmeghallgatás /falugyűlés/ során tájékoztatja a község lakosságát.

 

25.§. A helyi adó mérséklésére, halasztására, részletfizetésére, esetleges elengedésére vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§.-134/A.§-ában foglaltak az irányadók.

 

26.§. /1/ Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló 12/2004.(IV.29.) rendelet, valamint az azt módosító 2/2006.(II.15.), a 15/2006.(IX.14.), valamint a 19/2006.(XI.28.) rendelet.

 

/2/ A rendelet a kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

 

27.§. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

Kápolnásnyék, 2009. december 8.

 

 

 

Dr. Farsang Zoltán                                                                                              Sági Tibor

polgármester                                                                                                       körjegyző

 

Kihirdetve: 2009. december 16.

 

…………………………….

 

 

 

 

Kápolnásnyék Község Önkormányzata ASP Központhoz való csatlakozása

Szechenyi2020

Infrastruktúra-fejlesztés a kápolnásnyéki könyvtárban

SzechenyiTerv

Copyright 2013 Kápolnásnyék
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36(22)574-100