5/2010 az állattartás helyi szabályairól

Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testülete

   5/2010. (VI.19.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

 

 

Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

 

1. A rendelet hatálya

 

1.§ (1) A rendeletet területi hatálya kiterjed Kápolnásnyék község önkormányzata   közigazgatási területén folytatott állattartásra, ezen belül:

a) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik,

b) a közterületen megvalósuló állattartásra és

c) a kóbor állatokra.

 

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli.

 

2.§  A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a fegyveres erőknél, és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra,

b) az egészségi okból rászoruló által tartott vezető- és jelző ebre,

c) az alkalmi cirkuszi rendezvényekre,

d) állatversenyekre, állatkiállításokra,

e) élőállat kereskedésekre és az ott tartott állatokra,

f) védett, fokozottan védett, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alatt álló állatokra és állatfajokra,

g) a veszélyes vagy védett vadon élő állatokra,

h) az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra és

i) az állatkertben tartott állatokra.

 

2. Értelmező rendelkezések

3.§          E rendelet alkalmazásában:

a) állattartó: az a természetes személy, aki a polgári jog szabályai szerint felelős az állatnak a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon történő tartásáért, gondozásáért, felügyeletéért,

b) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul,

c) állattartás céljára szolgáló épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló építmény, ide nem értve a méhkaptárt, ketrecet, akváriumot stb., amelyek az állatok tartási helyéül szolgálnak,

d) nagytestű haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér,

e) kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske,

f) egyéb kistestű haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl,

g) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény,

h) haszonállat: a továbbiakban a d)–f) pont alattiak,

i) kedvtelésből lakásban és kertben tartható állatok: az eb, a macska, a díszmadár, a díszhal, a kistestű rágcsálók (pl. a tengeri malac, hörcsög stb.), a díszteknős, kivéve, ha magasabb szintű jogszabály szerint ezek bármelyike védett, fokozottan védett, vagy veszélyes, veszélyes állatnak minősülő védett állatfaj, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, mivel ezek az állatok nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

 

4.§           Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb három baromfi, egy sertés, melyet legfeljebb két napig a lakásban, vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak, majd levágnak.

 

 

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

 

3. Az állattartás közös szabályai

 

5.§ (1) A település közigazgatási területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi jogszabályok és az állatok védelméről és kíméletéről szóló hatályos rendelkezések betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben és az e rendeletben meghatározott módon lehet.

 

(2) A település területén állattartó épületen kívüli állattartás nem engedélyezett.

 

 

6.§ (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek, valamint az állattartás ne veszélyeztesse az emberek és az állatok egészségét és a környezetet ne károsítsa. Az állattartó az esetlegesen okozott kárért a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény állattartókra vonatkozó felelősségi szabályai szerint felel.

 

(2) Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

 

 

 

4. Az ebtartás szabályai

 

7.§ (1)     Kápolnásnyék Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 2 eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.

 

     (2)      Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként 1 eb – és ezek egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

 

     (3)     Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat és a fő-állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

 

8.§ (1)     Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az a környezetében lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

 

     (2)     Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

 

     (3)     A harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni a telep, ház, lakás bejáratán.

 

     (4)      Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.

                                                     

 

   5)     Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

 

 

9.§ (1) A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat és hatásköreiről szóló 245/1998. (XI.31.) Korm.rendelet 7.§-ban foglaltaknak megfelelően, ha a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi.

 

     (2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításról a gyepmester gondoskodik.

 

     (3) Az elfogott és a telepre szállított ebet- a tartás költségeinek megtérítése után- igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet.

 

5. Macskatartás szabályai

 

10.§ (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül –3 macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

 

       (2) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként 2 macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható

 

11.§ A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

 

 

 

6. A haszonállattartás általános szabályai

 

12.§ (1) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést.

 

       (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztántartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a legyek, rovarok és rágcsálók (patkányok) rendszeres, lehetőleg biovédekezés (ultrahangos, elektromos) keretében történő irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-, és szivárgásmentes, valamint csúszásmentes szilárd padozattal kell ellátni, és gondoskodni kell rendszeres takarításáról.

 

     (3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. Az állattartás során keletkezett trágya és trágyalé zárt építményű, vízzáró szigeteléssel ellátott tárolóban történő elhelyezéséről és rendszeres elszállításáról az állat tulajdonosának kötelessége folyamatosan gondoskodni.

 

13.§ (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve a gondjaira bízott beteg illetve betegségre gyanús állatot a tartási helyen elkülöníteni és az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, valamint a kis-, és nagy állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását az állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

 

    (2) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül a közterületre kiengedni. Az állat szállítása, lábon hajtása során közterületen okozott szennyeződést az állattartó köteles azonnal eltávolítani.

 

7. Az állatok tartása és elhelyezése

 

14.§ (1) Állattartás céljára szolgáló új épületeket elhelyezni illetve bővíteni Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2002(II.26.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatáról rendeletben meghatározottak szerint lehet.

 

         (2) Az állattartó épületeket, építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

 

       (3) Az állattartás céljára szolgáló épület egészségügyi, szociális, nevelési, oktatási és kulturális intézmény, gyermekjátszótér, valamint élelmiszert előállító vendéglátói- ipari üzem, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények telkének határától 50 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el.

 

       (4) Az állattartással kapcsolatos védőtávolságokat jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

 

15.§(1) Kápolnásnyék Község közigazgatási területe az állattartás szabályozása szempontjából övezetekre tagolódik, melynek alapja a mindenkori Helyi építési szabályzatban és a Település rendezési tervben meghatározott építési és rendeltetési övezet határaihoz igazodik. Az egyes övezetekben állatot tartani csak a vonatkozó szabályok betartásával lehet.

 

     (2) Az üdülőövezetként és rekreációs területként nyilvántartott területeken a kedvtelésből tartott állattartáson kívül haszonállat tartása tilos. Az övezethez tartozó utcák, területek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

 

         (3) Falusias lakóterületen saját szükségletre maximum 50 db egyéb kistestű haszonállatot és maximum 5 db kistestű haszonállat tartása engedélyezett. Az 1000m2-t meghaladó ingatlanon maximum 3 nagytestű haszonállat tartása engedélyezett. Az övezethez tartozó utcák, területek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

 

       (4) Kertvárosias lakóterületen, az 1100 m2-t meghaladó ingatlanon saját szükségletre maximum 50 db egyéb kistestű haszonállatot tartása engedélyezett. Az övezethez tartozó utcák, területek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

 

       (5) Kisvárosias lakóterületen, településközponti vegyes és központi vegyes területen haszonállat tartása tilos. Az övezethez tartozó utcák, területek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

 

  1. (6)Külterületen - ahol az állattartás egyébként megengedett - a nagyüzemi állattartásra vonatkozó jogszabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. Nagylétszámú állattartó épületet lakóövezettől 200 m-en belül, üdülő- és rekreációs övezettől 500 m-en belül tilos építeni.

 

 

8. Eljárási szabályok

 

 

16.§ (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedés nem tartozik a jegyző, vagy más hatóság hatáskörébe – a képviselő-testület jár el önkormányzati hatósági jogkörben és az állattartót megfelelő tartásra kötelezheti.

 

       (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésében meghatározott hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

       (3) A község belterületén 1000 m2-t meg nem haladó ingatlanon csak a  polgármester engedélyével lehet nagy haszonállatot tartani. Az engedély kérelem mellé csatolni kell a telekszomszédok beleegyező nyilatkozatát.

       (4) A polgármester a nagy haszonállat tartását akkor engedélyezi, ha saját szükségletek kielégítésére történik, és  a megfelelő közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartása biztosított.

17.§ Szabálysértést követ el, aki

a) 7.§ (1),(2),(3) bekezdésében,

b) 8.§ (4) bekezdésben,

c) 10.§ (1),(2),(3) bekezdésében,

d) 11.§ bekezdésében,

e) 15.§ (2),(3),(4),(5) bekezdésben vagy

f) 16.§ (3) bekezdésében

            előírt kötelezettségét megszegi vagy elmulasztja 30.000.- Ft-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.

 

 

III. Fejezet

 Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2010. július 1-jén lép hatályba.

         (2) Azok az állattartók, akik e rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt mértéket meghaladó, vagy a rendelet által a továbbiakban már nem megengedett fajtájú állatot tartanak, ezt az állapotot legkésőbb 2011. december 31-éig kötelesek megszüntetni.

   (3) A rendelet hatálybalépésekor a rendelettel ellentétes helyen és számban folytatott állattartás a kedvtelésből tartott állatok esetében az állat elpusztulásáig folytatható.

       (4) A rendelet  1. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságokat csak a rendelet hatálybalépését követően létesített állattartó épületek esetében kell alkalmazni.

 

                   (5) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 26-i Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

 

Kápolnásnyék, 2010. június 18.

                                               

 

 

                               Dr. Farsang Zoltán                                                                              Sági Tibor

                                     polgármester                                                                                    körjegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetve:

Kápolnásnyék, 2010. június 19.

 

                                                                                                                                               Sági Tibor

                                                                                                                                               körjegyző

Kápolnásnyék Község Önkormányzata ASP Központhoz való csatlakozása

Szechenyi2020

Infrastruktúra-fejlesztés a kápolnásnyéki könyvtárban

SzechenyiTerv

Copyright 2013 Kápolnásnyék
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36(22)574-100