4/2013 az önkormányzat vagyonáról

Kápolnásnyék Község Önkormányzata
4/2013.(II.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

 

Kápolnásnyék Község Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, a 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (2) bekezdés b) pontjában és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 I.Fejezet

Általános rendelkezések

  1. 1.A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Kápolnásnyék Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

  1. a)ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), és
  2. b)a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

 

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a

továbbiakban: Nvtv.) 3. §-ában szabályozottakat kell alkalmazni.

 

II. fejezet

Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó általános szabályok

 

  1. 3.Az önkormányzati vagyon

 

3. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

 

(2) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek közül a törzsvagyon fogalmát Nvtv. 5. § (2) bekezdése határozza meg. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

 

4. § (1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze.

     (2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik, az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

 

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos

önkormányzati tulajdonban lévő, a Nvtv. 5.§ (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek a Nvtv. 5.§ (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak, melyeket a rendelet 2. melléklete tartalmaz.

 

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

 

6. § Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, gyarapodását szolgáló forgalomképes vagyon. Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

  1. 4.Vagyonnyilvántartás, vagyonkimutatás, vagyongazdálkodási terv

7.§ (1) Az önkormányzat vagyonát a Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelményekben meghatározott előírásoknak megfelelően, a hatályos jogszabályok alapján a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

 (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

 (3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába

kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a Pénzügyi Irodán keresztül gondoskodik.

 (4) Vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná minősítéséről vagy ezen minősítés megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

 8.§ (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján -

meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell a Képviselő-testület számára kimutatni.

 (2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

 (3) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,

b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített

mérleg szerinti (nettó) értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg

szerinti értéken,

d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír és vegyes portfólió vagyont

tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, és – az évenkénti

beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba. A

vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX tv.

alapján kell elvégezni.

 (4) A vagyonleltár a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

 (5) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.

 (6) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.

 

9. § (1) Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melyet a rendelet 1. függeléke tartalmaz.

 

(2) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

 

(3) A vagyongazdálkodási tervet a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője és a polgármester közösen készíti el, melyet a Képviselő-testület határozattal fogad el.

 

   (4) A vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.

 

III. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

 

  1. 5.A tulajdonosi jogok gyakorlása, eljárás a tulajdonos képviseletében

 

10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

 (2) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az

Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

 (3) Az Önkormányzatot megillető jogokról és kötelezettségekről Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek az Nvtv.- ben szabályozott módon engedhetőek át másnak.

 (4) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

 (5) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között

bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 24.-26. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.

 (6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,

b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne.

 11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

 (2) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

 (3) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, közművezeték építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás) a polgármester adja meg.

(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jognyilatkozatok megadásának hatáskörét a Képviselő-testület gyakorolja.

 

  1. 6.Az önkormányzati vagyon hasznosítása

 

12. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

 (2) A hasznosítás fogalmát a Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.

 (3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásban előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

 (4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket a Nvtv. 11. § (11) bekezdése határozza meg.

 (5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását a Nvtv. 11.§ (13) bekezdése szabályozza.

 13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagy használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.

 (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

 

7. Intézmények vagyonhasznosítása

 

14.§ Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

 15. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

 (2) Az önkormányzati intézmény vezetője a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönt

az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan időtartamú vagy az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról.

 16. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

 17.§ Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok

hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak

értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes

vagyoni körből való kivonása és forgalomképessé történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos

Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

 

  1. 8.Az önkormányzat követeléseiről való lemondás, a felajánlott vagyon elfogadása

 

18. § (1) Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.

 (2) A behajthatatlan követelések törlésére 100.000.-Ft-ig a polgármester (a Képviselő-testület utólagos tájékoztatási kötelezettségével), a 100.000.-Ft feletti összeg esetében a Képviselő-testület jogosult.

 19.§ (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

 (2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

 

9. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

 

20. § (1) Az Önkormányzat

a) ingó és ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken,

b) értékbecslés esetén a becsült értéken,

c) az Önkormányzatot megillető követeléseket, vagyoni értékű jogokat, részesedéseket, értékpapírokat, készpénzvagyont, továbbá az Önkormányzatot terhelő tartozásokat és követeléseket a számviteli törvény szerint meghatározott értéken tartja nyilván.

 (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén

aa) a Képviselő-testület által jóváhagyott forgalmi érték, vagy

ab) 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetén a névérték alapján,

c) egyéb társasági részesedés, vagyoni értékű jog és az Önkormányzatot illető követelések esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni (a továbbiakban forgalmi érték).

 (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy forgalmi értékétől függően, illetve – ha az értékesítés vagy a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

 (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes forgalmi értéke az irányadó.

 

IV. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

 

10. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

 

21. § (1) A forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 3. pontja határozza meg.

 (2) A forgalomképtelen nemzeti vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

 (3 A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a

vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, és a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

 (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.

 (5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.

 (6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és

elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

 (7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás nem vezethető rá.

 

11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

 

22. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 6. pontja határozza meg.

 (2) A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről,

megterheléséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.

 (3) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

 (4) A korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon biztosítható.

 

12. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

 

23. § (1) Az üzleti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 18. pontja határozza meg.

 (2) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

 (3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

 (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról, megterheléséről vagy gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt.

 (5) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába tartozó vagyontárgy ellenérték fejében ruházható át.

 

13. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelés

ellenőrzésének szabályai

 

24. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

 (2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre a pályáztatással, vagy a

kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.

 (3) Vagyonkezelésbe a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyon

adható, kizárólag az önkormányzat feladatkörébe tartozó közfeladat ellátása érdekében. A

Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.

 25. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.

 (2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

 (3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet 2. függelékét képező

pályáztatási eljárásról szóló szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával (kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét), és a vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

 (4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely

keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

 (5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot (annak Képviselő-testületi megtárgyalását

megelőzően) megvitatja a pénzügyi és településfejlesztési bizottság.

 (6) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet természetes és jogi személy, illetve jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel az önkormányzat közfeladat átadásához

kapcsolódva vagyonkezelési szerződést köt.

 (7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról (az Önkormányzat

közfeladatainak sérelme nélkül) e rendelet, más hatályos jogszabályok, és a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

 (8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy (az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban) más piaci szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

 (9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek

szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések

módosítását kezdeményezni.

 (10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak

a) birtoklására,

b) használatára, hasznainak szedésére,

c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.

 (11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak

a) biztosítására,

b) a közterhek viselésére,

c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

 26. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell

határozni

a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát, (A vagyonkezelési szerződés melléklete az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat. A vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.)

e) a felmondás eseteit és feltételeit, a felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.

f) a vagyonkezelési szerződésben kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,

g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,

h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, és Képviselő-testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,

i) a vagyonkezelési szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,

k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,

l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit:

la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

lb) a szerződés felmondásával,

lc) közös megegyezéssel,

ld) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

le) a vagyonkezelő halálával,

lf) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,

lg) a gazdasági társaság, vagy a nonprofit gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével,

m) felmondási időt, mely

ma) rendes felmondás esetén 90 nap,

mb) rendkívüli felmondás esetén 30 nap.

 

27. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felelős.

 (2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

 (3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza

a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását, és

b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat.

 (4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások alkalmazásával kell végrehajtani.

 

14. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

28. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását

a) a képviselő-testület és bizottságai,

b) a polgármester, vagy

c) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

 (2) Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.

 (3) Az önkormányzati vagyon hasznosítása, elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, hasznosítása főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(4) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el

aa) ingó vagyon esetén az 10.000.000 Ft-ot,

ab) ingatlan vagyon esetén a 20.000.000 Ft-ot,

b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,

d) bérleti időszak meghosszabbításakor,

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén,

f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony

után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor,

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén,

h) telekhatár-rendezés esetén,

i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.

 

(5) A versenytárgyalási eljárás, és a licittárgyalási eljárás szabályait e rendelet 3., és 4. függelékei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő,

hasznosító szerv a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.

 (6) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott

feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében (a versenyeztetés elhagyása mellett) eljárni a vagyonhasznosítás során.

 (7) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról

a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),

b) a szerződés céljának meghatározása,

c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),

d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,

e) szerződés időtartamának meghatározása

f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,

g) ingatlan csere céljára történő biztosítása.

 

V. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti Kápolnásnyék Község Önkormányzat „Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól” szóló 14/2004.(IV.29.) önkormányzati rendelete.

 (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

 

Dr. Farsang Zoltán                                                          Dornyi Sándor

   polgármester                                                                       jegyző

 

A rendelet kihirdetésének napja 2013. február 19.

 

 

 

Dornyi Sándor

   jegyző

Kápolnásnyék Község Önkormányzata ASP Központhoz való csatlakozása

Szechenyi2020

Infrastruktúra-fejlesztés a kápolnásnyéki könyvtárban

SzechenyiTerv

Copyright 2013 Kápolnásnyék
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36(22)574-100