Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

Cím: 2475 Kápolnásnyék, Vörösmarty M. u. 31.
Tel.: 70/382-3054
Facebook
Nyitva: márc. 15–nov. 30.: K–V 10–18
Belépő:
6 év alatt ingyenes
Teljes áru: 700 Ft
Csoportos (min 10 fő): 500 Ft
Nyugdíjas 350 Ft 70 év felett ingyenes
Diák 350 Ft
Csoportos (min. 10 fő): 250 Ft

{phocamaps view=map|id=3}

A ház hátsó részében vendégház is van, amelyben 4-5 fő kényelmesen elfér. Főzési lehetőséggel kint és bent egyaránt. Csend - nyugalom valamint a Velencei-tó közelsége miatt remek választás.
Ár: 1400/fő/éj

A Múzeum üzemeltetését 2013. január 1-től Kápolnásnyék Önkormányzata vette át.

2012. március 14-én nyitották meg az új Vörösmarty Emlékkiállítást Kápolnásnyéken.

Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által még 2010-ben meghirdetett Felemelő évszázad című programsorozat keretében, a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében megnyíló tárlat első szobájában Vörösmarty-relikviákat, portrékat, dokumentumokat mutatnak be.

A kiállítás első helyiségében a költő életének az 1830-as évek végéig terjedő szakaszát mutatják be: egyebek között tanulmányaival, házi tanítóskodásának, lapszerkesztői munkájának emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.

A második helyiségben kialakított biedermeier szobabelsőben egyebek között a Szózat költőjének íróasztalát mutatják be. Látható lesz az a pecsenyéstál, amely a Vörösmarty-család háztartásában "szolgált" és a költő személyes tulajdona volt, s bemutatják azt az ezüst kupát is, amelyet tisztelőitől kapott.

A költő életútját haláláig bemutató tárlat utolsó szobájában felesége és közeli barátai portréit állítják ki, továbbá képet kapnak a látogatók Vörösmarty 1840-es évekbeli politikai-közéleti, valamint az 1848-as forradalomban betöltött költői szerepéről.

Az emlékmúzeumot abban az egykori gazdatiszti házban rendezték be, ahol Vörösmarty Mihály gyermekkorát töltötte.

A múzeum története:

A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó mellett, Kápolnásnyéken született. A család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett emlékmúzeum az ország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye.

Tévesen hirdeti az emléktábla a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épületének falán, hogy a látogató itt a Szózat költőjének szülőháza előtt áll. Az igazság az, hogy a család a harmadik gyermek, Mihály születésekor még egy vályogépületben lakott Puszta-Nyéken, és csak egy év múlva költöztek át ide. A gyermekévek emlékei azonban ehhez a helyhez kötötték a költőt, aki ezért nem tiltakozott, amikor méltatói szülőhelyének ezt, az építése idejében még boltíves tornácú, nádfedeles gazdatiszti házat jelölték meg. Sőt! Az épületnek az udvar felőli képe a Vörösmarty Mihály Minden Munkái című kötet 1847-ben megjelent második kiadásának címlapjára is felkerült. Kápolnásnyéken egyébként egy másik házban is élt egy ideig Vörösmarty: az 1848-as forradalom és szabadságharc bukása után húzódott vissza ide feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez az épület, sem az eredeti szülőház nem áll. Igaz, a gazdatiszti ház sem egészen olyan, mint a költő gyermekkorában, ugyanis némileg átalakították, amikor 1950-ben, Vörösmarty születésének 150. évfordulóján irodalmi múzeumot nyitottak benne. A nehéz körülmények között élő poéta után szinte alig maradt fönn tárgyi hagyaték, így csupán néhány olyan relikviát mutathattak be itt, amely közvetlenül hozzá, vagy a családjához kötődött. A születésének 200. évfordulójára, 2000-re újrarendezett tárlatban így ezek a tárgyak kiemelt helyen láthatók, a kiállítás egésze azonban azt a XIX. századi biedermeyer korszakot igyekszik a látogatóknak bemutatni, amelyben Vörösmarty élt.

De lépjünk be a múzeumba!

Az első teremben az életutat követhetjük végig. Balról jobbra haladva először a családfát láthatjuk – kiemelve rajta a költőt –, majd a kisnemesi família címerét. A Perczel-ház képe azt az időszakot idézi, amikor a Vörösmarty nevelőként dolgozott a családnál, ahonnan a szabadságharc egyik legendás tábornoka, Perczel Mór is származott. Perczel Etelkának az arcmása pedig a költő reménytelen szerelmének állít emléket. A tárlókban korabeli kiadású Vörösmarty-kötetek, a Marót bán, a Bujdosók, korai versei, valamint a Csongor és Tünde – láthatók. A sarokban látható a gyűjtemény az egyik legbecsesebb tárgya: Vörösmarty íróasztala, amelyen a hagyomány szerint a Szózat is született. Ezt illusztrálja a költemény eredetijének itt elhelyezett másolt lapjai. Átellenben a nyéki gazdatiszti házat ábrázoló festményt látható. Mellette olvasható Vörösmarty életrajza, illetve a haláláról szóló gyászjelentés.

A következő, biedermeyer stílusú bútorokkal berendezett helyiség az úgynevezett „hölgyszoba”, amelynek közepén egy 1838-ból származó zongora áll. A háttérből felcsendülő Liszt zongoradarab felidézi: Vörösmarty Óda Liszt Ferenchez címmel 1840-ben verset írt kora legnagyobb zeneművészéhez, Liszt pedig Vörösmarty-költeményre komponálta meg 1848-ban a Hungária című szimfonikus művét. A zongora mögött, a helyiség hátsó részében álló könyvszekrényben a család eredeti könyvtárából származó néhány kötet kapott helyet, attól balra egy hölgy szekreter. Mellette az üveges tálalószekrényben látható kobaltkék mintával díszített pecsenyéstál eredeti darab. A hátoldalán olvasható felirat szerint: „Ez a pecsenyéstál egykor Vörösmarty Mihályék háztartásában szolgált, tehát a nagy költőnek személyesen használt tulajdona volt. Mikor Vörösmarty Mihály 1855-ben mint már nagy beteg Pestre költözött, neje egyes apró holmikat eladott ...” Mielőtt a múzeum következő helyiségébe indulnánk tovább, érdemes közelebbről is megnézni az átvezető ajtóhoz közeli sarokban a fehér fajansz „Petőfi-kályhát”, amely Petőfi és Jókai közös budapesti, Dohány utcai bérelt lakásában szolgált 1847-48-ban. Hasonlóképpen érdekes a mellette elhelyezett, kézzel festett varróasztalka, amelyről úgy tartják, hogy Vörösmarty felesége, Csajághy Laura ajándékozta Petőfi feleségének, Szendrey Júliának.

A kiállítást záró helyiség enteriőre egy reformkori „férfiszoba” hangulatát idézi. A berendezésben ennek megfelelően hangsúlyos szerepe kapott a kártyaasztal – cigarettával, szivarral, borospoharakkal –, rajta a Fóti dal Vörösmarty híres bordalát juttatja eszünkbe. A hagyatékból maradt fenn a XIX. századi kályha melletti intarziás komód, valamint a költőről készült egyetlen fennmaradt fénykép, amelyen lánya kézírásával ez olvasható: „Apám ezen arczképét jónak találom.”

A kiállítást záró helyiségben helyezték el a Vörösmarty-kultusz néhány emlékezetes dokumentumát: Jókai gyászbeszédét, fényképet a közadakozásból épült első székesfehérvári Vörösmarty-szobor leleplezéséről, valamint a posztumusz díszpolgári címet, amelyet 2000-ben adományozott szülőfaluja a költőnek.

Gondolta volna, hogy…

… az első emléktáblát a gróf Nádasdy család tetette a Vörösmarty-házra, nem sokkal a költő halála után?

Ezt is jó tudni!

– A múzeumépület előtti parkban márvány talapzaton álló Vörösmarty-mellszobor Vígh Tamás Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása

– A Vörösmarty Emlékmúzeum a falu központjából induló Vörösmarty utcából csak gyalogszerrel ill. kerékpárral közelíthető meg, mivel az utcát keresztező vasútvonalon csak gyalogos átjárót nyitottak.

- Minden évben a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola érettségiző osztályai 1-1 rózsatövet ültetnek a múzeum parkjába

- A leghitelesebb életrajzot tekintve, hogy ismerte személyesen a költőt beszélhetett a feleséggel, még élő testvérekkel, barátokkal, tanítványokkal és egykori iskolatársakkal Gyulai Pál irodalomtörténész írta, Deák Ferenc kérésére akivel szintén nagyon jó barátságban volt a költő, később pedig gyámja lett gyermekeinek 1866-ban jelent meg.

Vörösmarty-agóra

Kápolnásnyék központjában, a polgármesteri hivatallal átellenben 2000-ben kialakított kis liget a Vörösmarty-agóra. A költőnek a középpontban álló szobrát az alkotó, Szabó György klasszicista építészeti elemekkel vette körül. Minden év december 1-jén, Vörösmarty Mihály születésének napján fáklyás megemlékezést tartanak itt.