Adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárás

Ügyleírás

Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében.

Tartalmazza:

• - az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
• - az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
• - az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

Az ingatlan értékbecslése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendelkezésünkre bocsátott piaci összehasonlító értékadatok, valamint a helyi adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatok alapján készül el. A hatósági bizonyítvány kiállítása során az értékelést végző figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, nagyságát.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi, illetve átadja.

Az eljárás lefolytatása

• A jegyző külön jogszabály rendelkezése alapján, ügyfél kérelmére, illetve
• hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.

Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak:

- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése,
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont;
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja,

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része

- a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.

Az eljáró szerv

Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Az adatbejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu/letoltesek menüpontból, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Általános esetben a kérelemre történő eljárás megindításakor ingatlanonként 4 000 forint illetéket kell fizetni vagy átutalni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 2., 4., valamint 6.-7. pontjai alapján tárgyi illetékmentes - többek között - a bírósági végrehajtási eljárással, a gyámhatósági, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatosan kiállított adó- és értékbizonyítvány.

Ügyintézési határidő

Nyolc nap, amelybe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Jogorvoslat

Kizárólag a hagyatéki eljárással összefüggésben kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal összefüggésben lehet fellebbezni a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 26. § (1a) rendelkezése alapján.

Irányadó jogszabályok

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
• a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény