Állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos eljárás

 

 

Ügyleírás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Átv.) 1. § értelmében a törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az Átv.-ben foglaltak alapján az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.

Eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását... Tilos közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani.

Az eljárás lefolytatása

Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

A jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző helyszíni szemle során megvizsgálja, hogy az állattartás körülményei megfelelnek az Átv. - ben, valamint a vonatkozó Korm. rendeletben és egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek. Az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

 

A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja:

 

Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése

Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése

Állatvédelmi bírság kiszabása

Állatvédelmi ügyek fajtái:

 

1. Állatvédelmi panaszok kivizsgálása

 

2. Hatósági eljárások:

 

Állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés

 

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés

 

Állatvédelmi bírság kiszabása

 

Ebösszeírás

A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.

 

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy e-mail-en lehet benyújtani.  A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését is.

 

A bejelentőlapot a kifogásolt állattartás helye szerint illetékes jegyző részére kell elküldeni.

 

Fontos tudnivalók

Az egy ingatlanon tartható állatok száma nem korlátozható, az állattartó köteles azonban gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, az állattartás céljára szolgáló létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, az állattartás során képződő hulladékok megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről.

Az állattartás során meg kell akadályozni, hogy az a külterületre vagy más ingatlanra átjusson.

Állatot elhagyni nem szabad, amennyiben a tulajdonos nem kívánja tovább tartani, köteles gondoskodni az elhelyezéséről.

Amennyiben az állat elszállítására kötelezik a tulajdonos, úgy annak költségét a tulajdonos viseli.

Amennyiben a jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy az eb sérülést okoz más ebnek vagy embernek, a bejelentést követően a jegyző köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerinti illetékes járási állategészségügyi hatóságot.

A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.

Kóbor állat befogása esetén – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állat tulajdonjoga az államra száll. Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, köteles a befogással keletkezett költségeket megtéríteni.

Állatpanzió és állatmenhely létesítésére irányuló szándékát köteles a szolgáltató a járási állategészségügyi hivatalnak bejelenteni.

Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható – betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hatóság felé.

Az állati trágya és trágyalé elhelyezésére az állattartónak trágyatárolót kell létesíteni.

 

Az eljáró szerv

A hatáskört az I. fokú eljárásban a jegyző gyakorolja.

 

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A kérelem benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

Postai úton az alábbi címre küldhető: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28., vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton is benyújtható:

 

• belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet Cégkapun keresztül,
• magánszemély Ügyfélkapun keresztül a https://epapir.gov.hu oldalon ügyfélkapus bejelentkezést követően, „önkormányzati igazgatás” témacsoportot „települési zöldterületi ügyek” ügytípust megjelölve, címzettként a „Kápolnásnyék Község Önkormányzatot” kiválasztva nyújthatja be.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

	Ügyfélfogadás rendje
Hétfő	8:00 – 12:00, 13-18:00
Kedd	-
Szerda	8:00 – 12:00, 13-16:00
Csütörtök	-
Péntek	8:00 – 12:00

Állatvédelmi hatósági eljárás kezdeményezése:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségeket.

A fent említett jogszabály alapján – az ebtartással kapcsolatos problémák esetében – a bejelentésnek minden esetben tartalmaznia szükséges az ebtartó nevét és lakcímét, ezen adatok hiányában az elsőfokú közigazgatási eljárásnak nincs alanya, ezért az állatvédelmi eljárást nem tudjuk kivel szemben megindítani.

 

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Állatvédelemmel kapcsolatos eljárásban benyújtott kérelemhez külön csatolandó dokumentum nem szükséges.

 

Eljárási illeték

Az eljárás illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 50. § alapján az ügyintézési határidő: teljes eljárásban 60 nap, sommás eljárásban 8 nap.

A határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének időtartama.

 

Jogorvoslat

Az Ákr. 116. § (1) bek. alapján: Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

(2) Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot

1. a)- a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy
2. b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.

(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek

1. a) ha az elsőfokú döntést - a központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
2. b) ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
3. c)a másodfokú hatóság által hozott önálló jogorvoslattal támadható végzés esetén,
4. d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
5. e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
6. f) ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.

(5) A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja.

Az Ákr. 118. § (3) bekezdése szerint, „A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.”

Állatvédelmi hatósági eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzat jegyzője elleni kereset indításával. A Veszprémi Törvényszékhez címzett keresetlevelet az elsőfokú hatóságnál lehet benyújtani.

 

Irányadó jogszabályok

• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
• A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet
• A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet
• Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet
• A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet

Vissza