1. állomás: A kezdet– Meszleny–Wenckheim-kastély (Velence)

A mesénk egy kisfiúról szól, akinek egy napon különleges pergament fújt az útjába a szél. Hogy is történt ez? Elmesélem!

Egy tavaszi napon épp a Meszleny-kastély közelében ballagott hazafele, amikor egy hirtelen jött fuvallat kirepített egy papírlapot a kastély ablakán. A kisfiú gyorsan a papír után kapott. Körbenézett, hogy ki hagyhatta el a papírost, de nem látott senkit. A reggeli napfény hívogató aranyszínűre festette a kastély falait. Hirtelen egy mély, selymes hang szólította meg a magasból:
– Hová-hová, kisfiú? – Kérdezte Hárs Hédi, az öreg hársfa, miközben illatos virágaival megsimította a fiú vállát.
– Egy üres levelet találtam, és gondoltam visszahozom. Valami hiányzik róla – felelte.
– Bizony hiányzik! – vágott közbe egy szeleburdi méhecske, aki testvéreivel cikázott a levegőben. – Élt itt a környéken egy nagy költő: Vörösmarty Mihály, akinek szavait szétfújta a vihar! Mi láttuk, ahogy az első szó beleakadt Hédi legfelső ágába. Ha szeretnéd lehozzuk Neked. De ha egyszer a nyomukra indulsz, azután meg kell keresned a többi szót is.
Azzal a méhecskék lehozták az első aranybetűs szót: HAZA. A pergamen felragyogott. A kisfiú óvatosan a papírra simította és elindult, hogy megtalálja a további szavakat.