Hagyatéki eljárás

Ügyleírás

Az eljárás célja a hagyaték tárgyát képező ingatlan és meghatározott egyedi értéket képviselő ingó vagyontárgyak leltárba vétele és az erről készített leltár továbbítása az illetékes közjegyző felé.

A Polgármesteri Hivatalba megérkező halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazza az elhunyt személyi adatait, címét és egy hozzátartozójának – általában a temetést intézőnek – a nevét és címét. Ez alapján a rendelkezésre álló nyilvántartásban kutatjuk az örökhagyó tulajdonát képező ingatlanjait (lakás, lakóház, szántó stb.). A hozzátartozó részére adatszolgáltatást kérő nyilatkozatot küldünk, mely magában foglalja az elhunyt természetes adatait, valamint a nevén lévő, esetlegesen feltárt ingatlanokat. Levelünk tartalmazza a hagyatéki eljárásról szóló általános tájékoztató internetes elérését is. A Hivatalnak visszaküldendő nyilatkozatban közölni kell az elhunyt után szóba jöhető összes öröklésben érdekelt adatait, valamint a hagyaték tárgyát képező vagyontárgyakat, beleértve a hatóság által esetlegesen fel nem tárt ingatlanokat. A nyilatkozathoz csatolni kell a közölt ingóságokkal kapcsolatos okmányok (pl. forgalmi engedély), dokumentumok (pl. végrendelet) másolatát is. (Bankszámlakivonatot nem szükséges csatolni, elegendő a számlát vezető pénzintézet és számlaszám közlése a nyilatkozatban.) Az ingatlan értékéről adó- és értékbizonyítvány készül, mely minden öröklésben érdekelt részére írásban közlésre kerül. A nyilatkozat alapján a leltárt elkészítjük és – az adó- és értékbizonyítvány véglegessé válását követően – továbbítjuk az elhalálozás időpontja szerint illetékes közjegyzőnek.

Az eljárás alanya   

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet a hagyaték leltározása iránt.

Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Védendő fogyasztói körbe tartozás iránti kérelmet ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely a fenti támogatások közül valamelyiket a kérelmező részére megállapította.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

1. A kérelem benyújtható postai úton – postacím: Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal, 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

2. Személyesen a a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

3. Elektronikus úton kétféleképpen:

3.1. E-önkormányzat portálon közzétett elektronikus űrlapok útján: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az E-önkormányzati portálon Kápolnásnyék Község Önkormányzat kiválasztását követően:

Ágazat: Hagyaték, ügytípus: adatszolgáltatás, ezt követően az „Adatszolgáltatás hagyatéki leltárhoz” felületen kiválaszthatja az alábbiak valamelyikét:

• „nemleges hagyatéki nyilatkozat”, ha nem maradt az örökhagyó után a Hetv. 20. § alapján kötelező leltározást igénylő vagyon
• „adatszolgáltatás hagyatéki leltár felvételéhez”, ha maradt kötelezően leltározandó vagyon. Kérjük, hogy amennyiben a hagyatékban volt kápolnásnyéki ingatlan, akkor az arra vonatkozó, külön kitöltendő III. sz. nyilatkozatot is szíveskedjék csatolni!
• „adatszolgáltatás póthagyatéki eljáráshoz”, ha már korábban jogerősen lezárult egy hagyatéki eljárás ugyanazon örökhagyó tekintetében, és új leltározandó vagyontárgy merült fel (pl. az alaphagyatéki eljárásból kimaradt egy bankszámla)

Előfordulhat, hogy nem maradt hagyatéki vagyon, azonban Ön valamilyen okból szeretné igazolni örökösi mivoltát. Ehhez öröklési bizonyítvány iránti igényt kell benyújtania, mely szintén intézhető az E-önkormányzati portálon a Kápolnásnyék Község Önkormányzat kiválasztását követően az alábbiak szerint: Ágazat: hagyaték, ügytípus: nyilatkozat, ezt követően a „Nyilatkozat öröklésre jogosultakról” felületen az „1. Öröklési bizonyítvány kiállításának kérése” pontot kell kiválasztania. Felhívjuk figyelmét, hogy a bizonyítványt – a hagyatékátadó végzéshez hasonlóan – a közjegyző állítja ki, mely díjköteles! Minden más esetben kérjük, hogy a „3. Egyéb” pontot válassza.

Az űrlapokhoz dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat) csatolhatók. Kérjük, amennyiben lehetséges, pdf formátumot használjon. A gyorsabb ügyintézés céljából kérjük, hogy a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy az öröklésben érdekeltek közül ki rendelkezik ügyfélkapu elérhetőséggel, valamint, hogy a kapcsolattartás ilyen formán tartható-e az érintettekkel. Fontos, hogy az űrlapot nem elegendő menteni, annak beküldése is szükséges! A beküldésről Ön egy visszaigazolást kap.

3.2. E papír útján, amely az epapir.gov.hu oldalon érhető el.

Az E-papírt az alábbiak szerint kell kitölteni:

Címzett: Kápolnásnyék Község Önkormányzat

Témacsoport: Önkormányzati igazgatás

Ügytípus: Hagyatéki ügyek

Csatolni kell: a kapcsolódó kitöltött nyomtatványt, a rendelkezésre álló halotti anyakönyvi kivonatot és egyéb, az eljáráshoz szükséges dokumentumokat

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata fénymásolatban
• a hagyatéki terheket (temetési számlák) igazoló iratok másolatai, összesítve, kizárólag abban az esetben, ha nem egyeneságbeli rokon az örökös, illetve, ha az örökösök között a temetési költségek elszámolása kapcsán vita alakul ki)
• személygépkocsi (tehergépkocsi, motorkerékpár) forgalmi engedélye, fénymásolatban
• az elhunyt nevére kiállított fenntartásos takarékbetétkönyv, értékpapír fénymásolatban
• a külföldi lakossági folyószámla, devizaszámla számlakivonata másolatban
• kárpótlási jegyek száma és összege (vagy az erről szóló határozat) másolatban
• szerzői, találmányi jogdíjakat igazoló iratok, másolatban
• fel nem vett járandóságokat igazoló iratok (munkabér, táppénz)
• a haláleset hónapjára járó, de fel nem vett nyugdíj – a nyugellátásra jogosult halála miatt fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (ebben a sorrendben) veheti fel közvetlenül a Magyar Államkincstártól, tehát ebben az esetben ez nem része a hagyatéki eljárásnak. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő rokon, akkor az örökös veheti fel az ellátást, a halál napjától vagy a hagyatéki végzés – annak hiányában öröklési bizonyítvány – jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Erről bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/Nyugdijfolyositas/a-halal-honapjara-jaro-ellatas-felvetele Az örökös 15 napon belül köteles bejelenteni a halál tényét az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek (1997.évi LXXXI. törvény 97.§ (3) bekezdés).
• végrendelet másolati példánya (amennyiben az elhunyt végrendeletet hagyott hátra)
• tartási, életjáradék vagy öröklési szerződés másolati példánya (amennyiben van)
• ha az elhunyt jogi személyiséggel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tagja volt - cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata
• ha az elhunyt cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság vagy szövetkezet tagja volt- részesedést igazoló iratok (cégkivonat, társasági szerződés stb.) fénymásolatban
• külföldi állampolgárok esetében az állampolgárság megállapításául szolgáló közokiratok: idegenrendészeti jogállásra vonatkozó okmányok (pl. tartózkodási, letelepedési engedély, regisztrációs igazolás stb.), örökhagyó belföldi jövedelemszerző tevékenységére vonatkozó adatok és iratok csatolása kötelező, TAJ száma.

Eljárási illeték

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

A hagyatéki leltárt a jegyzőnek 30 napon belül kell elkészítenie.

Jogorvoslat

A Hetv. 115.§ (1) alapján a hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni, b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően - részben vagy egészben - a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki - ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt - felterjeszti a bírósághoz. (2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.

A Hetv. 26. § (1a) bekezdés szerint az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

Irányadó jogszabályok

• a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.)
• a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), a Hetv-ben megjelölt esetekben
• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Jegyzői birtokvédelmi eljárás

Ügyleírás

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Az eljárás alanya   

A kérelmet bárki előterjesztheti, aki úgy gondolja, hogy a birtokától jogalap nélkül megfosztották vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják, és a birtoksértő magatartás egy éven belül történt.

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.

Fontos tudnivalók

• A kérelem tartalmazza

a)¹  a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

• A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolnia kell a meghatalmazást.
• A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
• A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.
• A bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

• Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve tehet írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát.
• A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.
• Amennyiben elektronikus ügyintézés mellett dönt, úgy a kérelem elektronikusan (ügyfélkapun) is benyújtható. Jogi képviselő, gazdasági társaság számára a kapcsolattartás elektronikus módja kötelező. (www.kapolnasnyek.hu)

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A kérelem személyesen benyújtható a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

Postai úton az alábbi címre küldhető: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28., vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton is benyújtható:

• E-papír útján (Ügyfélkapun keresztül).
• E-önkormányzat portálon közzétett elektronikus űrlapok útján: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

A kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon célszerű benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu honlapról letöltések/igazgatás menüpont alól, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

A formanyomtatványhoz mellékelni kell az összes olyan bizonyítékot, amivel a kérelmező a kérelmet alá kívánja támasztani.

Eljárási illeték

A birtokvédelmi eljárás illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az eljárási határidő – az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok figyelembevételével – 15 nap, amely a kérelem jegyzőhöz történő megérkezését követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző 30 napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.

Jogorvoslat

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól (Székesfehérvári Járásbíróság, Székesfehérvár Dózsa György út 1.) a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Irányadó jogszabályok

• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:5-5:8 §-ai
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

A birtokvédelmi végrehajtási eljárásban:

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

Születés, otthon születés anyakönyvezése

Ügyleírás

A születést anyakönyvezés végett az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• A szülők, illetve a szülésnél jelen lévő felelős személy által kiöltött és aláírt „Jegyzőkönyv élve születésről” nyomtatványt
• Központi Statisztikai Hivatal élveszületési lapját
• Igazolást otthon születésről, melyet szülész- nőgyógyász szakorvos, vagy közreműködő felelős személy állít ki
• Terhes-gondozási könyv
• Amennyiben a szülésnél orvos, vagy szülésznő nem működött közre, úgy az anya büntetőjogi nyilatkozatát a szülés helyére, idejére, a gyermek nemére vonatkozóan, valamint az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást a szülés tényéről
• Az anya, és szülést bejelentő érvényes személyi igazolványa, lakcímkártyája, a külföldi állampolgár esetében érvényes útlevele.
• A szülők házassági anyakönyvi kivonata, a külföldi állampolgárságú szülők, külföldön kötött házassága esetében - az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Bp., Bajza u. 52.) – fordításában kell a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatni.
• Házasságon kívül született gyermek esetében a szülők által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
• Ha valamelyik szülő külföldi állampolgár és gyermeküknek külföldi utónevet választanak, az adott állam (vagy külképviselete) igazolása arról, hogy a választott utónév az adott országban anyakönyvezhető

Eljárási illeték

Az ügyintézés illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Azonnali.

Kivétel:

Ha a születés bejelentése az anyakönyvezéshez szükséges adatokat nem tartalmazza, vagy azokat - az anyakönyvvezető által beszerzendő adatok, okiratok kivételével - nem igazolták, az anyakönyvvezető a hiányzó adatok beszerzése iránt intézkedik.

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

Külföldön történt anyakönyvi események magyarországi anyakönyvezése

Ügyleírás

A hatályos szabályozás szerint magyar állampolgárral külföldön történt anyakönyvi eseményt Magyarországon anyakönyveztetni kell. Ennek szükségességét megmagyarázza az, hogy magyar anyakönyvi okirat nélkül nem lehet személyazonosító igazolványt, útlevelet váltani, esetlegesen nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, melyek őt, mint magyar állampolgárt megilletik.

A külföldön történt anyakönyvi eseményeket az illetékes anyakönyvvezető vagy konzuli tisztviselő anyakönyvezésre felterjeszti a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztálya címére, ahol az esemény az iratok ellenőrzése után anyakönyvezésre kerül. Az elkészült anyakönyvi kivonatot postai úton, ajánlott küldeményként küldik meg a megjelölt személynek.

A magyarországi anyakönyvezést az érintett vagy némely esetben annak meghatalmazottja bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar külképviselet konzulátusán is kérheti.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A kérelem személyesen nyújtható be a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatalnál ügyfélfogadási időben.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

A külföldi okiratok fordítása nem szükséges, ha azt angol, francia vagy német nyelven állították ki.

A magyarországi anyakönyvezésnél minden esetben hitelt érdemlően kell igazolni az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát (érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, illetve ezek hiányában egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány). Amennyiben ezen iratok valamelyikével nem rendelkezik, az eljárás az állampolgárság vizsgálatának idejével meghosszabbodik.

A születés magyarországi anyakönyvezése

Nagykorú személy saját maga kérheti, 18 év alatti gyermek esetében szülei járhatnak el, illetve az eljárást meghatalmazott is kezdeményezheti.

1. Az anyakönyvezéshez szükséges:
   1. Születési anyakönyvi kivonat - amely tartalmazza a gyermek születésére és a szülőkre vonatkozó adatokat - és annak hiteles fordítása (OFFI Budapest, VI. Bajza u. 52), valamint apostille vagy felülhitelesítés - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik
2. Szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy apai elismerő nyilatkozat, és annak hiteles fordítása (OFFI), apai elismerő nyilatkozat esetén a magyar fél születési anyakönyvi kivonata
3. A szülők nyilatkozata a gyermek születési családi nevéről, ha a feleség nem vette fel a férj nevét, vagy kettős családi névként vette fel azt, és a házassági kivonat nem tartalmaz a gyermek születési családi nevéről megállapodást, továbbá utónevéről, ha a szülők kérik a gyermek utónevét a magyar írásmódnak megfelelően anyakönyvezni.
4. A szülők magyar - a gyermek születésének idejében érvényes - személyi iratai (személyi igazolvány és lakcímkártya vagy útlevél és lakcímkártya) külföldi fél részéről: útlevél
5. Nyilvántartásba vételi adatlap.

Ha valamelyik szülő nem ért, illetve nem beszél magyarul, akkor tolmácsról nekik kell gondoskodniuk (nem szükséges hivatásos tolmács, de a szülők egyenesági hozzátartozója nem lehet). Személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatása szükséges.

Ha a szülők tartósan külföldön tartózkodnak a kérelem az ottani magyar külképviseletnél is benyújtható (nem kell fordítást csatolni).

Házasságkötés magyarországi anyakönyvezése

Az eljárást az érintett maga kezdeményezheti, vagy meghatalmazottja útján járhat el.

Az anyakönyvezéshez szükséges: ha a házastársak mindketten magyar állampolgárok

1. mindkét házastárs magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány)
2. mindkettőjük 2014. július 1. után kiállított születési anyakönyvi kivonata
3. a házasságot megelőző, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, özvegy családi állapot esetén az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
4. a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI Budapest, VI. Bajza u. 52)
5. A házastársak, ha a külföldi okirat nem tartalmazza, házasságban viselt nevét; személyesen, illetve meghatalmazott útján írásban is nyilatkozhatnak. A felek a nyilatkozatokat az anyakönyvvezető, közjegyző, vagy két tanú előtt tehetik meg, a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni (ez a meghatalmazásokra is érvényes).
6. Abban az esetben, ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik, nyilatkozniuk kell (személyesen, illetve meghatalmazott útján írásban) a születendő gyermekeik családi nevére vonatkozóan. A szülők a nyilatkozatokat az anyakönyvvezető, közjegyző, vagy két tanú előtt tehetik meg, a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni (ez a meghatalmazásokra is érvényes).
7. Ha az anyakönyveztetést meghatalmazott intézi: eredeti meghatalmazás a házasság hazai anyakönyvezéséhez (a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni).

Amennyiben valamelyik házastárs nem magyar állampolgár akkor az ő részéről be kell mutatni: érvényes útlevelét vagy személyi igazolványát. A magyar félre a fentebb leírtak vonatkoznak.

Haláleset magyarországi anyakönyvezése
Az eljárást a hozzátartozónak (házastárs, gyermek) kell kezdeményeznie, de eljárhat meghatalmazottja is.

Az anyakönyvezéshez szükséges:

1. az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány)
2. a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI Budapest VI. Bajza u. 52)
3. az elhalt születési anyakönyvi kivonata
4. házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata
5. az elhalt: özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
6. az elhalt érvényes személyazonosító igazolványa, érvényes magyar útlevele, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélye.

Eljárási illeték

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Házasságkötés – házassági szándék bejelentése

Ügyleírás

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Ez a jegyzőkönyv lesz később a házassági bejegyzés anyakönyvi alapirata. A jegyzőkönyv a kiállításától számított 1 évig érvényes. A házasságkötés nyilvános, amelytől a házasulók kérésére el lehet térni.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó felek együttesen, személyesen nyújthatják be kérelmüket. Időpont egyeztetésre a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatalnál van lehetőség ügyfélfogadási időben, illetve telefonon a 06-22-574-100/117 melléken.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- érvényes személyi igazolvány (személyazonosító igazolvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány; Magyarországon lakó magyar állampolgár esetében érvényes magyar útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (A 2001. január 1-től kiállított vezetői engedély csupán személyazonosságot igazol, magyar állampolgárságot nem, ezért a házasságkötés bejelentésénél azt elfogadni nem lehet.)

-  születési anyakönyvi kivonat

-  elvált, özvegy családi állapotát igazoló anyakönyvi okirat - záradékolt házassági-, halotti anyakönyvi kivonat - bemutatása (Nőtlen, hajadon családi állapot esetén az anyakönyvvezető nem kér külön igazolást, mert ezt a két családi állapotot ellenőrizni tudja a központi nyilvántartás adatbázisában. A házasságkötések előtt az adatbázisban minden házasuló családi állapotát ellenőrzik az anyakönyvvezetők.)

-  A külföldi házasulónak igazolnia kell, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs. A külföldi házasulónak a saját hazájában a helyhatósághoz, ennek hiányában hazája külképviseletének konzulátusához kell fordulnia, ahol megkapja a szükséges iratot, tanúsítványt. Ezen túl igazolnia kell születési anyakönyvi okirattal az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatait, valamint családi állapotát. Minden idegen nyelvű okiratot, igazolást hiteles magyar fordítással kell benyújtania. Hiteles magyar fordítást készít az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Budapest, VI. Bajza u. 52.).

Eljárási illeték

A házasságkötés illetékmentes.

A házasságkötéssel kapcsolatos információk és díjak:

Hivatali helyiség: a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal (Kápolnásnyék, Fő utca 28.) Díszterme

Hivatali munkaidő: a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott munkarend.

1. A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díj mértéke
   1. Hivatali helyiségben, hivatali munkaidőn túl                  30.000 Ft
   2. Hivatali helyiségen kívül, hivatali munkaidőben            10.000 Ft
   3. Hivatali helyiségen kívül, hivatali munkaidőn túl           45.000 Ft

A meghatározott díjat a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal 11736082-15806149 számú költségvetési számlájára kell megfizetni, házipénztárba történő befizetéssel, átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással.

A szolgáltatási díj befizetését az erről szóló bizonylat másolati példányával kell az eljáró anyakönyvvezető felé igazolni, legkésőbb az anyakönyvi esemény időpontját megelőző 5. napig.

Amennyiben a tervezett időpontot megelőzően legalább 2 nappal a házasulók bejelentik a házasságkötés elmaradását, az általuk a többletszolgáltatás ellentételezéseként befizetett díj visszatérítésre kerül a bejelentést követő 8 napon belül.

1. A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés lebonyolításában közreműködő anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértéke
   1. Hivatali helyiségben, hivatali munkaidőn túl                  20.000 Ft
   2. Hivatali helyiségen kívül, hivatali munkaidőn túl           35.000 Ft

Ügyintézési határidő

A jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napos várakozási időt ír elő a Ptk. A házasságkötésnél a 31. nap és az 1 év lejárta közötti időszakban kell olyan időpontot találni, amit a foglaltság mellett a hivatal is tud biztosítani, és a házasulóknak is megfelel.

A házasságkötéseknél előírt 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben felmentést adhat a jegyző. A felmentés indokát, hitelt érdemlően kell igazolni.

Közeli halállal fenyegető állapot esetén el kell tekinteni a 30 napos kötelező várakozási idő meglététől, ilyen esetben tájékoztatásért keresse az anyakönyvvezetőt.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző a szándék bejelentésétől számított 8 napon belül engedélyezi.

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:5. §, 4:7. §, 4:8. §

Házassági név megváltoztatása

Ügyleírás

Házassági név az a név, mely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

Házassági névviselési forma megváltoztatása

A házassági névviselési forma a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére módosítható. A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

Ha a kérelmező a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön kötötte, a kérelem elbírálásának feltétele a házasság hazai anyakönyvezése.

Ha a házassági névváltozásra válás vagy özvegység után kerül sor az elvált vagy özvegy nő férjének "né" toldatos formáját nem választhatja, ha a házasság fennállása alatt sem viselte vagy attól a bíróság eltiltotta.

Házassági névváltoztatás

Ha a volt házastárs nem a házastársa után őt megillető házassági nevet viseli (viselt név: Minta Jánosné, jogosan megillető név: Minta János Jenőné) a házastársa nevét viselő személy házassági neve kérelemre megváltoztatható, ha a házasság megszűnt és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta. A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az jogosult az eljárásra, aki házassági nevet visel. A házassági név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél.

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas okmány: személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya
• házassági anyakönyvi kivonat

Eljárási illeték

Házassági névviselési forma megváltoztatása: illetékmentes

Házassági név módosítása: illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Haláleset anyakönyvezése

Ügyleírás

A halálesetet anyakönyvezés végett az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be.

Az intézeten kívül halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.

Hivatalból kell anyakönyvezni a születést és a halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• kórházban történt haláleset esetén a kórház által kiállított halott vizsgálati bizonyítvány és halálozási lap
• lakáson történt halálozás esetén a halál tényét megállapító orvos által kiállított halott vizsgálati bizonyítvány. (Ilyen esetben a halálozási lapot az anyakönyvezető tölti ki.)
• hamvasztásos temetés esetén a Tisztiorvosi Szolgálat engedélye (Az engedélyezés a halott vizsgálati bizonyítvány lebélyegzésével történik.)
• az elhalt személy személyi iratai:
• személyi igazolvány
• 2000. január 1. után megváltozott lakóhely esetében az elhalt lakcímkártyája
• érvényes magyar útlevele
• 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélye
• születési anyakönyvi kivonata
• családi állapotát igazoló okirata

Családi állapotot igazoló okirat lehet:

• ha az elhalt házas családi állapotú, a házassági anyakönyvi kivonata
• ha az elhalt elvált családi állapotú, a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélet vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
• ha özvegy családi állapotú, az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
• a volt házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat
• a volt bejegyzett élettárs halálát halotti vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből
• a volt bejegyzett élettársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat
• a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését elrendelő jogerős közjegyzői végzés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását elrendelő jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat

Ha a haláleset bejelentésével összefüggésben az anyakönyvezéshez szükséges adatok az anyakönyvezés elhalasztását követően sem válnak ismertté, a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.

A hagyatéki értesítést az anyakönyvvezető küldi meg az elhunyt lakóhelye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézőjéhez. Ha az elhunyt nyugdíjas volt, a hozzátartozónak értesítenie kell a nyugdíjfolyósító intézetet. Az elhalt adószáma szükséges a hagyatéki eljáráshoz, ezért azt csak a hagyatéki eljárás lezárulta után szükséges leadni az elhalt lakóhelye szerint illetékes NAV kirendeltségéhez.

Eljárási illeték

Illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Azonnal.

Kivétel:

Ha a haláleset bejelentése az anyakönyvezéshez szükséges adatokat nem tartalmazza, vagy azokat - az anyakönyvvezető által beszerzendő adatok, okiratok kivételével - nem igazolták, az anyakönyvvezető a hiányzó adatok beszerzése iránt intézkedik.

Ha az elhalt korábbi anyakönyvi eseményei még nem kerültek bejegyzésre az elektronikus anyakönyvbe, a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető az elhalt születési, házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt, aki az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

Ügyleírás

Az apai jogállás keletkezésének feltétele a házassági kötelék, élettársak esetén reprodukcióra irányuló különleges eljárás, apai elismerő nyilatkozat, vagy bírósági határozat.

Az apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A jegyzőkönyv vagy okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán. A jegyzőkönyv felvételéhez mindkét szülő együttes személyes jelenléte szükséges. Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet. Időpont egyeztetésre a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatalnál van lehetőség ügyfélfogadási időben, illetve telefonon a 06-22-574-100/117 melléken.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Születendő gyermekre tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat:

- Mindkét szülő érvényes személyazonosító igazolványa, ennek hiányában érvényes útlevele szükséges, lakcímigazolvánnyal együtt (megfelelő a régi formátumú személyazonosító igazolvány is, melyben a lakcímadatok is szerepelnek).

- Szakorvos (szülész-nőgyógyász) által kiállított bizonyítvány (igazolás), mely a fogantatás vélhető és a szülés várható időpontját tartalmazza.

- Terhesgondozási könyv – szakorvosi bizonyítványként is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és a fogamzás feltételezett időpontját, valamint a szakorvos (szülész – nőgyógyász) aláírását, bélyegző lenyomatát.

- Ha az anya családi állapota elvált, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat (az anyakönyvi kivonat megjegyzések rovata tartalmazza a válás jogerőre emelkedésének időpontját) melyet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető adhat ki.

Az anya hajadon családi állapota esetében az apai elismerő nyilatkozatot kiállító anyakönyvvezető állítja ki a családi állapot igazolást. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre - elvált családi állapotú anya esetében - akkor lehet felvenni, ha a válás jogerőre emelkedése és a gyermek várható születési ideje között eltelt 300 nap.

Külföldi állampolgár anya esetében:

Szükség van családi állapotának igazolására, útlevelére, valamint - ha rendelkezik azokkal - az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedélyre, esetleg letelepedési engedélyre.

Külföldi okirat csak hiteles - az OFFI által hitelesített, és fordított – magyar fordítással fogadható el.

Külföldi állampolgár apa esetében:

Szükség van útlevelére – valamint, ha rendelkezik azokkal - az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedélyre, esetleg letelepedési engedélyre.

Tolmácsra abban az esetben van szükség, ha valamelyik szülő nem ért, illetve nem beszél magyarul. Tolmács lehet olyan személy is, aki nem rendelkezik tolmács igazolvánnyal, de azt az idegen nyelvet, melyet az eljárásnál használ, olyan szinten beszéli, hogy a feltett kérdéseket, válaszokat fordítani tudja. Tolmácsról a nyilatkozó feleknek kell gondoskodniuk. Tolmács a nyilatkozó felek egyenes ági hozzátartozója nem lehet.

Abban az esetben, ha mindkét szülő külföldi állampolgár, országuk budapesti nagykövetségén lehet a nyilatkozatot megtenni.

Megszületett gyermekre tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat:

Megszületett gyermekre a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyorsabb ügyintézés végett a gyermek születési helye szerinti illetékes anyakönyvvezetőnél célszerű megtenni.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- A gyermek születésénél korábban kiadott iratok. (Ha a nyilatkozatot a gyermek születése helyén teszik, ezek bemutatására nincs szükség).

- Kiskorú apa apai elismeréséhez az apa törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

- Kiskorú anya esetén a kirendelt gyámnak (eseti gondnok), mint a kiskorú törvényes képviselőjének az apai elismerő nyilatkozathoz hozzájárulását kell adnia.

Eljárási illeték

Az ügyintézés illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Azonnali.

Jogorvoslat

Nincs, nem lehet visszavonni, kizárólag bíróság előtt lehet megtámadni.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv

Anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány kiállítása már korábban anyakönyvezett eseményről eljárás

Ügyleírás

Az anyakönyvi eseményekről anyakönyvi kivonat másodlatot, illetve az anyakönyvben lévő olyan adatokról melyeket az anyakönyvi kivonat nem tartalmaz, de az anyakönyvben szerepelnek – pl. vallás, nemesi címek, rangok, az anyakönyvi esemény időpontjában meglévő és az anyakönyvbe bejegyzett lakcím, foglalkozás - hatósági bizonyítvány kiadását lehet kérni.

A papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására csak a nyilvántartó (az anyakönyvi esemény helye szerinti) anyakönyvvezető illetékes.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán ügyfélfogadási időben.

Postai úton az alábbi címre küldhető: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28 , valamint elektronikusan az E-önkormányzat portálon közzétett elektronikus űrlapok útján: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• a kérelemnek tartalmaznia kell az anyakönyvi esemény beazonosítására alkalmas adatokat: név, anyja neve, anyakönyvi esemény megnevezése (születés, házasság, haláleset) anyakönyvi esemény időpontja
• Mellékletként csatolni kell meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)
• hatósági bizonyítvány esetén: meg kell jelölni a felhasználás célját, valamint azt, hogy melyik anyakönyvi bejegyzésből kérik

Eljárási illeték

Az anyakönyvi kivonat és a hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes.

Ügyintézési határidő

A 2014. július 1. előtti anyakönyvi eseményeket az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyv tartja nyilván. Ha a kivonatot nem az eseményt nyilvántartó kerületben, településen szeretné az ügyfél kikérni, akkor a kérelmet befogadó anyakönyvvezető megkeresi a nyilvántartó anyakönyvvezetőt és kéri az anyakönyvi esemény rögzítését. A megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt. Az értesítést követően az anyakönyvvezető postázza a kivonatot.

Amennyiben a megkért anyakönyvi kivonat alapját képző esemény Kápolnásnyék község területén történt, vagy az elektronikus anyakönyv az eseményt már tartalmazza, a kivonatot a anyakönyvvezető postázza.

Jogorvoslat

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Irányadó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Címnyilvántartás

Ügyleírás

A címképzést a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság határozata alapján hivatalból végzi el, ezt nem kell kérniük az állampolgároknak (a címképzési/címkezelési eljárás nem tartozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá, így az ilyen eljárásokban nincs ügyfél). Társasházak esetében a szint/ajtó létrehozása a társasház alapító okirata alapján történik.

Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. A KCR létrehozásának célja, hogy a különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény felhatalmazása alapján, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet XIX. fejezete (122. §-138. §) és az 5. melléklete írja elő. A nyilvántartás naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik a különböző nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címek felülvizsgálatával, szükség esetén új címek képzésével.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (Nytv. Vhr.) 37. § értelmében a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat fentiek szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal (kormányablak) a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.

Az egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról szóló 478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelettel megváltozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 34. § (1) bekezdése, így annak alapján immár kizárólag a járási hivatalok ellenőrizhetik a lakcím valódiságát. Ennek megfelelően – 2025. február 1. napjától kezdve – a jegyző, vagyis a címképző szerv számára már nem teszi lehetővé jogszabály, hogy költözéssel nem járó lakcímváltozást eredményező ún. javító-jelentővel a nem valós lakcímről (osztatlan közös tulajdonú ingatlannál az épület/lépcsőház/lakáscímről a házszámra, társasház esetében a házszámról a lakáscímre) a valódi lakcímre jelentse át a bejelentett lakót, ilyen esetekben az illetékes kormányhivatalhoz kell fordulnunk, hogy elvégezzék a szükséges átjelentést. Ennek következtében a címkezelési eljárások előre nem látható hosszúságúra nyúlnak majd minden olyan esetben, amikor nem valódi címről, valódi címre kellene átjelenteni a bejelentett személyeket.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják), külföldön élő magyar állampolgárok kérelmére indul a hatósági eljárás, ami benyújtható személyesen a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal központi ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28. számra.

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• társasházi alapító okirat
• használatbavételi engedély

Eljárási illeték

Az ügyintézés illetékmentes.

Ügyintézési határidő

60 nap

Jogorvoslat

Irányadó jogszabályok

• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásról szóló 1992. évi LXVI. törvény
• 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
•  a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
• a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
• a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet