Méltányosság, részletfizetés, fizetési halasztás (fizetési könnyítés)

Fizetési könnyítés ügyleírása:

Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető.

Feltétele:

- A fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.

- A fizetési nehézség átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés:

- a befizetett helyi adóra

Adómérséklés ügyleírása:

Csak indokolt esetben van rá lehetőség, ha a fizetési könnyítéssel a nehézség nem oldható fel.

Magánszemély esetén mérsékelhető az adó, a pótlék és bírságtartozás akkor, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén az adóhatóság a pótlék és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok

Az egyedi kérelem nem nyomtatványhoz kötött.

Szükséges iratok: magánszemély esetén a jövedelem és rezsiköltség igazolása, eltartottak száma, vagyonelemek (gk., nyaraló, lakás stb.)

Vállalkozások esetében mérlegadatok, a vagyonállapot kimutatása, hitelek, követelések feltüntetése, likviditás.

Eljárási illeték

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. mellékletének VI/2. pontja alapján törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az adóhatóság a benyújtott kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül elbírálja, a döntésről az adózót határozatban értesíti.

Jogorvoslat

A jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

• Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény
• Az adózás rendjéről szóló módosított 2017. évi CL. törvény
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Helyi iparűzési adó

Ügyleírás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Az adó alanya a vállalkozó továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania. Az adó mértéke Kápolnásnyék Községben végzett iparűzési tevékenység esetén a Htv.-ben meghatározott adóalap 2%-a. Kápolnásnyék Községben mentes az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozás, amelynek a vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg.  Ennek igénybevétele az adóévről szóló bevallási nyomtatványban történik.

Fontos információk:

Bevallás benyújtásának határideje:

• A bevallás benyújtására előírt határidő általános esetben az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja, jellemzően az adóévet követő május 31. Egyéni vállalkozó évközi megszűnése, tevékenység szüneteltetése esetén a határidő 30 nap (soron kívüli bevallási kötelezettség), társaságok működésének megváltozása esetében a számviteli törvényben előírt szabályok az irányadók.
• Az új egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választásakor a kisvállalkozót főszabály szerint - amennyiben az egymást követő adóévekben folyamatosan működő adózó az általa választott bevételi sávhatáron belül marad és ezáltal az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi előleg összegét - nem terheli adóalap-, illetve adómegállapítási, bevallási kötelezettség.

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A kapcsolattartás formáját és módját az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.), az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) szabályozza.

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Az adózónak az iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtania.

Az elektronikusan benyújtható adóbevallás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján található meg és tölthető le.

Az adó megfizetése

• Tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adóelőleg megfizetése
• Tárgyév május 31. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése
• Egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózó esetén az adóelőleg fizetés határideje
• Tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adóelőleg megfizetése

Eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)  alapján az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli, a bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési határidő

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Jogorvoslat

Mivel az adóbevallás határozatnak minősül, a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VII. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

-  Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 126. §

-    Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése

-  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

- az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

- 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól

- Kápolnásnyék község képviselő testületének 15/2017. (XI.24.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A túlfizetés más számlára történő át-, illetve visszautalására irányuló eljárás

Ügyleírás

Túlfizetés keletkezik, ha adózó számláján adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll rendelkezésre. Ebben az esetben adózó kérelmére a túlfizetés összegét az általa megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre kell elszámolni.

Ha adózónak nincs tartozása és bevallási kötelezettségeinek is eleget tett, rendelkezhet (erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével) a fennmaradó összeg visszatérítéséről.

Rendelkezés hiányában a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére kell elszámolni.

A túlfizetés csak akkor téríthető vissza, ha adózónak nincs nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása.

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok

Ezen eljárás lefolytatására adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy által benyújtott kérelem alapján van lehetőség.

A kérelem kizárólag a kapolnasnyek.hu/letoltesek menüpontban megtalálható, letölthető nyomtatvány kitöltésével nyújtható be.

Mellékletként csatolni kell meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján az eljárás illetékmentes.

Ügyintézési határidő

A kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell teljesíteni, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Jogorvoslat

A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban – ideértve a kiutalási és átvezetési kérelem elbírálását is – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) 72. §-a alapján csak abban az esetben kell határozatot hozni, ha adóhatóság adózó kérelmét nem teljesíti. Ez utóbbi esetben a jogorvoslathoz való jog VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

-  a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Talajterhelési díj

Ügyleírás

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a természetes és jogi személyt, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki az Önkormányzat illetékességi területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is) alkalmaz.

A díj alapja, mértéke, határidők

A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott víz mennyisége

A talajterhelési díj egységdíja: 1200 Ft/m3

A talajterhelési díj mértéke:

Egységdíj x díjfizetési alap x területérzékenységi szorzó (Kápolnásnyék 1,5)

Bevallás benyújtásának határideje:

- a tárgyévet követő év március 31.

Befizetési határidő:

- a tárgyévet követő év március 31.

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le.

Díjkedvezmények és mentességek esetei, eljárási szabályok

Kérelemre 80 % -os díjkedvezményben részesül

a) az a vállalkozó kibocsátó, aki tevékenysége során alapanyagként használja fel az ivóvizet, vagy

b) az a településen lakóhellyel rendelkező magánszemély kibocsátó, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól kérelem benyújtása nélkül az a magánszemély kibocsátó:

a) aki kápolnásnyéki lakóhellyel rendelkezik, és tárgyév december 31. napjáig betöltötte a 62. életévet,

b) aki tárgy évben aktív korúak ellátásában részesült,

c) akinek közös háztartásában élő személyek valamelyike tárgy évben legalább egy alkalommal települési támogatásban részesült,

d) aki tárgy évben rokkantsági ellátásban részesült,

e)  aki a szennyvízközműre tárgyév december 31. napjáig rákötött vagy

f) akinek tárgyévre méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 12 m³-t.

 A díjkedvezmény és mentesség igénybevételéhez a tárgyévet követő bevallás benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó köteles a saját és a háztartása jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és ezeket igazolni. A jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát a bevalláshoz mellékletként be kell csatolni.

A jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (2)-(5) bekezdése az irányadó.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

A helyi adóügyekben az elektronikus ügyindítás az E-önkormányzat portálon történik. A talajterhelési díj esetében a helyi rendelet mellékleteként rendszeresített nyomtatvány papír alapú benyújtása is elfogadott.

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Az adatbejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu/letoltesek menüpontból, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján az adóüggyel kapcsolatos eljárás (jelen esetben adóbevallás) illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. (Pl. adatbejelentés beérkezését követően hiánypótlásra felhívás kibocsátása, vagy ha arra nincs szükség, az adókivetői határozat döntésre való előkészítésének a napja.) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.

A bejelentkezéssel, változásbejelentéssel, adóbevallás kapcsolatos döntés kézbesítése:

A talajterhelési díj önadózáson alapuló adónem, így döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén - nem készül. Az adózó - a törvényi előírásoknak megfelelően - folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Jogorvoslat

A bevallás benyújtását követően nem kerül sor döntés kibocsátására, így jogorvoslat nem vehető igénybe, azonban a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a benyújtott bevallását önellenőrzés útján helyesbítheti. (Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 54-57. §.)

Irányadó jogszabályok

- A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény

- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

-  Kápolnásnyék község önkormányzat képviselő testületének 20/2015 (XII.1.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

 - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

A magánszemély kommunális adójára vonatkozó adatbejelentés

Ügyleírás

A kommunális jellegű adók egyik fajtája a magánszemély kommunális adója, melyet a magánszemély tulajdonában lévő lakás, belterületi beépítetlen földrészlet (telek), illetve a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után kell megfizetni.

Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik a község közigazgatási területén ingatlan tulajdonjogával rendelkeznek, vagy vagyoni értékű jog jogosultjai. Ezen adó alanya csak és kizárólag magánszemély lehet!

Az adó mértéke

Az adó évi mértéke adótárgyanként 23.000.-Ft.

A helyi adórendelet az adó összegéből 50%-os kedvezményt biztosít a 70. életévét betöltött nyugdíjas adóalany számára a korhatár betöltését követő év január 1. napjától.

Mentes az adó alól

a) a nem lakás céljára szolgáló építmény és

b) a lakóépülettel beépített telek.

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le.

Fontos tudnivalók

• Adózónak a magánszemély kommunális adójára vonatkozó adatbejelentését az adókötelezettség keletkezését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. (Az ingatlan megszerzését követő év január 15. napjáig.).

• Ha az épületnek több tulajdonosa van vagy többeknek áll fenn vagyoni értékű joga az adóköteles építményén, akkor tulajdoni illetőségük vagyoni értékű jogosultságuk arányában áll fenn az adóalanyiság. (Lehetőség van valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az önkormányzathoz benyújtott megállapodás alapján ettől eltérni.)
•  Fontos, hogy az adatbejelentést helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni!

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Az adatbejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu honlapról letöltések/adó menüpont alól, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

Eljárási illeték

Az adóüggyel kapcsolatos eljárás (jelen esetben adatbejelentés) illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. (Pl. adatbejelentés beérkezését követően hiánypótlásra felhívás kibocsátása, vagy ha arra nincs szükség, az adókivetői határozat döntésre való előkészítésének a napja.) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.

Jogorvoslat

Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított. Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• Kápolnásnyék község képviselő testületének 15/2017. (XI.24.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
•  adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
•  az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

Magánfőzéssel kapcsolatos adatbejelentés

Ügyleírás

A magánfőzőnek a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz be kell jelentenie a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül.

Az önkormányzati adóhatóság ellenőrzése során a magánfőző köteles bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

A desztilláló berendezésre vonatkozó bejelentési kötelezettség független annak tényleges használatától (párlat előállítástól), annak tulajdonba kerülése bejelentési kötelezettséget von maga után. Annak nem teljesítése, valamint a magánfőzés szabályainak be nem tartása esetén az önkormányzati adóhatóság a berendezést, valamint az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, illetve bírsággal sújthatja.

A magánfőzés (desztilláló berendezés használata) adóbevallási és adófizetési kötelezettséggel terheli a magánfőzőt. Az adófizetés párlatadó-jegy formájában történik, melyet az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult igényelni az állami adó- és vámhatóságnál. Az állami adó- és vámhatóság a magánfőző részére átadott adójegy mennyiségéről haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és vele egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

A magánfőző desztillálóberendezésére vonatkozó adatbejelentését, változás-bejelentését követően eljárás lefolytatására nem kerül sor, azonban az adatbejelentést a helyi adóhatóság 15 napon belül megküldi az állami adó- és vámhatóság részére.

Bejelentésre kötelezett az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok

Az adatbejelentést kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni, mely letölthető a www.kapolnasnyek.hu/letöltések dokumentumok menüpontból.

Mellékletként csatolni kell: meghatalmazást (amennyiben nem a bejelentő jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján a jövedéki üggyel kapcsolatos eljárás (adatbejelentés) illetékmentes.

Ügyintézési határidő

A jegyző kötelessége, hogy a desztilláló berendezés bejelentéséről, változás-bejelentéséről szóló értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig megküldje az állami adó- és vámhatóság részére.

Jogorvoslat

Az adatbejelentéssel, illetve a változás-bejelentéssel kapcsolatosan jogorvoslat nem vehető igénybe.

Irányadó jogszabályok

- a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

-  a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Idegenforgalmi adó

Ügyleírás

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként Kápolnásnyék Község Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Mentes az adókötelezettség alól:     

a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély;

b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;

c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;

e) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy;

f) honvédelmi szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az adó beszedésére kötelezett:

1. a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
2. a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján.

Az adó beszedésére kötelezett a fizetendő idegenforgalmi adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adó beszedésére kötelezett, amennyiben nem tartozik a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI törvény hatálya alá, köteles olyan nyilvántartást (pl. vendégkönyvet) vezetni, amiből megállapítható az eltöltött vendégéjszakák száma és a fizetett szállásdíj összege

Az adó alapja

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (vendégként eltöltött – éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra);

Az adó mértéke
Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft/fő.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóbeszedésre kötelezettnek a beszedett adóról tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell az adóbevallást benyújtania, valamint az adót megfizetnie.

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

A bevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok adó-nyilvántartásban való rögzítése után adóhatósági eljárás lefolytatására, illetve adókivetői határozat meghozatalára nem kerül sor, mivel ez esetben az adót az adó beszedésére kötelezett önadózással vallja be és fizeti meg.

A bevallást kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani, mely lentebb letölthető.

Mellékletként csatolni kell meghatalmazást (amennyiben nem az adó beszedésére kötelezett jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján az adóüggyel kapcsolatos eljárás (jelen esetben adóbevallás) illetékmentes.

Ügyintézési határidő

A bevallás beérkezése után annak - lehetőség szerint nyolc napon belül történő - ellenőrzését és adatrögzítését követően eljárás lefolytatására nem kerül sor, így az ügyintézési határidő nem értelmezhető.

Jogorvoslat

A bevallás benyújtását követően nem kerül sor döntés kibocsátására, így jogorvoslat nem vehető igénybe, azonban az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a benyújtott bevallását önellenőrzés útján helyesbítheti. (Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 54-57. §.)

Irányadó jogszabályok

- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

- adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

- a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

- Kápolnásnyék község képviselő testületének 15/2017. (XI.24.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség

Ügyleírás

Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik.
Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén (pl.: helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.
Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.
Ha a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Kérelem benyújtható elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben, illetve személyesen az adóirodában. A kérelem elektronikusan a https://ohp-20.asp.lgov.hu oldal használatával kitölthető és beküldhető.

Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. mellékletének VI/2. pontja alapján törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő a bejelentkezés az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Jogorvoslat

Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,

Adóigazolás ügyleírás

Ügyleírás

Pályázathoz, pályázat fenntartáshoz, hitelkérelemhez, végelszámoláshoz stb. szükséges igazolás kiadása a helyi adótartozásról. Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére adóigazolást állít ki.

Az eljáró szerv

Az eljárást a jegyző folytatja le.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Az adatbejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu/letoltesek menüpontból, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. mellékletének VI/2. pontja alapján törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Az adóhatóság az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló, az erre rendszeresített nyomtatvány felhasználásával kitöltött és benyújtott kérelmet a beérkezésétől számított 6 napon belül teljesíti.

Jogorvoslat

Mivel a hatósági bizonyítvány - így az adóigazolás - határozatnak minősül, a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Irányadó jogszabályok

-  Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 126. §

-    Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése

-  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárás

Ügyleírás

Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében.

Tartalmazza:

• - az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
• - az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
• - az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

Az ingatlan értékbecslése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendelkezésünkre bocsátott piaci összehasonlító értékadatok, valamint a helyi adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatok alapján készül el. A hatósági bizonyítvány kiállítása során az értékelést végző figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, nagyságát.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi, illetve átadja.

Az eljárás lefolytatása

• A jegyző külön jogszabály rendelkezése alapján, ügyfél kérelmére, illetve
• hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.

Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak:

- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése,
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont;
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja,

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része

- a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.

Az eljáró szerv

Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében.

Kérelem benyújtásának helye, ideje, módja

Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

1. a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
2. egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

1. Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
2. elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)

Központi ügyfélfogadás helye: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Az adatbejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.kapolnasnyek.hu/letoltesek menüpontból, vagy személyesen (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnél kérhető.

Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illeték

Általános esetben a kérelemre történő eljárás megindításakor ingatlanonként 4 000 forint illetéket kell fizetni vagy átutalni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 2., 4., valamint 6.-7. pontjai alapján tárgyi illetékmentes - többek között - a bírósági végrehajtási eljárással, a gyámhatósági, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatosan kiállított adó- és értékbizonyítvány.

Ügyintézési határidő

Nyolc nap, amelybe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Jogorvoslat

Kizárólag a hagyatéki eljárással összefüggésben kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal összefüggésben lehet fellebbezni a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 26. § (1a) rendelkezése alapján.

Irányadó jogszabályok

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
• a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény