Látványosságaink

A Nádasdy grófok ispánlaka, amelyben gyermekkorát töltötte Kápolnásnyék legnagyobb szülötte.

Vörösmarty Mihály (Nyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, műfordító, ügyvéd, a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) és a Kisfaludy Társaság alapítótagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. A Szózat költője.

Ez az épület, a mai Vörösmarty Emlékmúzeum 1802-ben épült, idősebb Vörösmarty Mihály irányítása alatt. Az 1802. dec.31-i számadási könyvbe a költő édesapja azt írja: ’…az építés költségei: 3918 forint 23 ½ krajcár’. Ebben a házban gyermekeskedett a későbbi nagy költő. Vörösmarty édesapja 1811-ig volt a gróf intézője, majd Velencén vettek házat, s ott béreltek földeket. A Nádasdy család később emléktáblával jelölte a házon Vörösmarty Mihály születését. A házat a birtokos család 1884-ben eladta Ott Károly miniszteri tanácsosnak 118 hold földterülettel együtt. Az új tulajdonos az épülethez három szobát építtetett hozzá, a gazdasági épületeket lebontatta, s parkosíttatta a ház körüli legelő területet. Az Ott családtól unokahúguk, dr. Kresz Gézáné örökölte a kúriát. Tőle gyermeke, ifj. Kresz Géza, a Zenede vezetője, a Zeneakadémia megalapítója örökölte. Az Ott család és a Kresz család is ápolta Vörösmarty emlékét. Szobát rendeztek be, amelyben elhelyezték Vörösmarty műveit, Vörösmartyról készült képeket, közöttük Orlay Petrics Soma eredeti festményét a nagy költőről, valamint egykorú rézmetszeteket. Ezeket a tárgyakat a ház tulajdonosai nagy utánajárással szerezték meg többnyire bécsi gyűjteményekből. A Kresz család 1949-ig használta az épületet, majd felajánlották az államnak, azzal a kikötéssel, hogy emlékmúzeum legyen belőle. A Fejér megyei Tanács 1955-ben ebben az épületben nyitotta meg a Vörösmarty Mihály Emlékházat. Az emlékmúzeum több ízben került álalakításra, felújításra. 2020. szeptember 11-re elkészült a Szózat költőjének szentelt kiállítás, amely több szobában hagyományos és interaktív formában mutatja be Vörösmarty Mihály életútját, munkásságát, valamint kortársait. Ugyancsak bemutatják a költő családi kapcsolatait, a ház későbbi tulajdonosainak tevékenységét is.

A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. Emléktárgybolt, múzeumpedagógiai foglalkozás, korabeli konyha (ahol Vörösmarty édesanyja is ténykedhetett) és Kresz-emlékszoba is várja a látogatókat. A teljes területet bekerítették, a hátsó park szintén megújult: liget,szobrok, sétány, természetes tó és egy szabadtéri színpad, 250 férőhelyes nézőtérrel. A Csajághy Laura színpadon a nagyközönség először a Csongor és Tündét láthatta – épp úgy, ahogy egykor, a nemesi családok nyaralásai idején. A parkban található Csajághy Laura színpad létrehozásával Kápolnásnyéken újjászületett a szabadtéri színjátszás.

Az egész terület műemlék védelem alatt áll. Térköves személygépkocsi- és buszparkolók, buszöblök, rendezett park, kanyargós, korzózásra invitáló sétányok szolgálják az idelátogatók kényelmét.

2475 Kápolnásnyék, Vörösmarty u. 31. Tel: +36 70 382 3054

info@vorosmartyemlekhaz.hu

Készítette: Kupi László helytörténeti kutató

„A Bágyom-patak melletti dombtetőn a birtokszerző meszleni Meszleny (I.) János alispán unokája - Meszleny (I.) Pál középső fia - Meszleny Antal emeltetett kastélyt a XVIII. század második felében, közelebbről meg nem határozható időpontban. Ebben az első fázisban a mai épület észak-déli szárnya készült el, azaz a jobboldali mellékszárny. Ez a része az épületnek barokk stílusú belsőt és külsőt kapott. A kelet-nyugati szárnyat, mely a mai főszárny, a második fázisban építették. Ez az épületbővítés klasszicista stílusban készült a XIX. század első felében, az építtető Meszleny Ignác volt. A XX. század első felében Meszleny Pál tulajdonában volt az épület, egészen a II. világháborúig ő lakta a kastélyt. Meszleny tulajdonát képezte a Velencei-tó keleti és északi parti részének teljes területe. Egyebek mellett a keleti karéjt egy Tarnai nevű vállalkozóval építtette ki fürdőteleppé.

Helytörténeti- Kovács és Ásvány Kiállítás.

Nagyon sok településen található helytörténeti kiállítás, falumúzeum, néprajzi ház, stb.

Kápolnásnyéken 1993. június 20-án nyílt meg a Helytörténeti-és Kovács Kiállítást.

Tomai András kovácsmester teljesen felszerelt és helyreállított műhelyében, a kovács szakma eszközeivel, szerszámaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Ugyanitt láthatóak az asztalos, a kerékgyártó, valamint a kádár mesterség eszközei is. A volt lakóházban az egyik szobában nyéki családok adományai mellett, többek között a nemesi családokhoz köthető tárgyak és dokumentumok találhatóak. A Vörösmarty Mihály életútjával kapcsolatos tárgyak, dokumentumok, életében és halála után kiadott könyvek, a gróf Ambrózy család utazóládái, a Halász családhoz köthető emlékek, az 1848-as szabadságharchoz kapcsolható tárgyak, fegyvermásolatok, valamint a Kupi család nemesi dokumentumainak érdekesebb másolatai kerülnek bemutatásra. A középső (volt konyha) helyiségben, vitrinekben láthatók érdekesebb régészeti tárgyak és relikviák, a Velencei-tó környékén előkerült, illetve saját gyűjtésű és vásárlású régebbi tárgyak, amelyek bemutatják a környék és Kápolnásnyék történetét. Itt található az az 1193-as oklevél másolat is, amelyben először említik Nyéket, Nadapot, Agárdot, valamint a Velencei-tavat.

A harmadik helyiségben van egy néprajzi jellegű, a Velencei-tó halászatát és élővilágát bemutató kiállítást. A halászeszközök, szerszámok, hálók kapcsolódnak a tó élővilágához, melyen keresztül ismerhető meg, a múlt században itt élt emberek mindennapjait. Ebben a helyiségben láthatók a vízen élő madarak, a tópartján élő apró vadak, prémes áltatok preparátumai. A térség néprajzi vonatkozású tárgyai is itt tekinthetők meg ebben a szobában, amelyek a vidéki életet reprezentálják.

Az Ásvány és Ősmaradvány Kiállítás 45 fős termében, a Kupi család ásványgyűjteményében, a Velencei-hegység bányáiból származó ásványok, bányászati és családi dokumentumok, valamint ősmaradványok kerülnek bemutatásra Az ásványok csillogó világa, a színek és formák kavalkádja, az UV fénybe fluoreszkáló ásvány különlegességek mellett, a megkövesedett ősmaradványok és fossziliák nagyon sok látogatónak nyújtanak csodálatos élményt.

A kiállítás telefonon, vagy e-mailben történő előzetes bejelentkezéssel bármikor látogatható. A csekély belépő díj kb. egy órás időtartamú vezetést is tartalmaz. A kiállítások megtekintéséhez tárlatvezetést biztosítunk.

A kiállítás vezetői Kupi László (telefon: 06-20/390-4865, - email: kupilaszlo@gmail.com ), és Kupi Lászlóné (telefon: 06-20/425-1275, - email: furtosibolya@gmail.com ).

2475 Kápolnásnyék, Gárdonyi u. 13.

Internet: https://www.facebook.com/Kapolnasnyekmuzeum/

Készítette: Kupi László helytörténeti kutató

Kápolnásnyék község egy új szoborral gazdagodott 2003. nyarán. Kupi László kezdeményezésére a Bartók utcai lakosok egy része elhatározta, hogy az utca közepén kialakított parkban saját költségén egy szobrot állít az utca névadójának.

Az 1900-as évek végéig nagy fájdalma volt a községnek, hogy korábban nem tudott szobrot állítani, amely előtt minden idelátogató leróhatná kegyeletét a költőóriás, Vörösmarty Mihály előtt.

2000-re, a Millennium évfordulójára és Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára, Kupi László kezdeményezésére, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával valósították meg sokak álmát, a szobor felállítását. Ehhez az Önkormányzat biztosított területet a volt Óvoda épületének lebontásával.

2000 márciusában elkészítette Szabó György budapesti szobrászművész Kőhányáspusztán a szobor agyagmintáját, melyet megtekintett a Művészeti Lektorátus és az Önkormányzat képviselői, és a szükséges korrekciókat végrehajtatták.

2000. augusztusban a szobor öntésére Csömörön került sor, viaszveszejtéses öntési eljárással. Majd ugyanitt készült a cizellálás és az antikolás is Szabó György által.

2000. szeptember 20-ig került sor Sági Tibor jegyző szervezésében a szobor talapzatának elkészítésére az addigra kialakított parkosított területen. 2000. szeptember 21-én került sor a lábazat beöntésére, a négy márványoszlop és az azokat összekötő elemek elhelyezésére, valamint a szobor felállítására. A Vörösmarty Mihályt ábrázoló szobrot a készíttetők nevében Kupi László, a Vörösmarty Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át Kápolnásnyéknek, Sági Tibornak, a település jegyzőjének.

A szobor ünnepélyes leleplezésére 2000. szeptember 29-én országos rendezvény keretében, a Millenniumi Emléknapon került sor.

A szobor mérete: 220 cm. magas, súlya 402 kg. A talapzatra rögzítése a beépített rozsdamentes acélból készült belső váz betonba történő öntésével történt.

Mára a tér a község egyik legkedveltebb központi területe.

A parkban került elhelyezésre a község 1848-as emlékműve is.

A park és környezete nagy átalakuláson ment keresztül 2019-ben. A teret kőburkolattal látták el, megoldották a felszíni vízelvezetést, az elektromos áram elvezetése a földfelszín alá került. A parkban víz-, áramvételi helyek, és vizesblokk került kiépítésre.

Az elmúlt években a kedveltté vált Vörösmarty parkban kerülnek megszervezésre az önkormányzati kulturális, sport és családi események.

Az utcakép is a település központjának kialakítását tükrözi, amely egyedi a Velencei-tó térségében.

1999. november 29-én került elhelyezésre a Polgármesteri Hivatal falán. Mindkét címert a Kupi család készíttette, s ajándékozta a község lakóinak.

1998-ban március 15.-én került felavatásra az emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren.

Ezen került elhelyezésre az a bronz dombormű, amelynek mintáját fából kifaragta Sasvári János, és bronzba öntötte Domonkos Béla érdi szobrász. Az emlékmű mellet pihenőpark került kialakításra. Ünnepélyes felavatása 1996. augusztus 20.-án történt